pakoling + izguling

hétfő este van
és mindjárt csütörtök. és akkor indulunk. jujj. most ért el a tudatomig igazán, miközben a százhuszonötödik zsák és doboz tartalmán megyek át harmadszorra, hogy mi bizony elköltözünk. és nem a 8bol a 13ba, hanem egyenesen Londonba.
az egész 2007ben kezdődött, még április körül, mikor ránk jött a menni akarás. de még egyszer nem mernék elindulni úgy, mint 18 évesen a nagy USA-ba 100 dolcsival és egy bizonytalan bébiszitter hirdetéssel a zsebemben. mert most mar van társ és kutya is, nem lehet elbohóckodni ezt.
szóval jött egy cég, hogy én majd jól hozzájuk megyek és ők visznek valahova külföldre 1 éven belül. mondom ez hurrá. fel is mondtam július 1-én a munkahelyemen a nagyfaluban. szépen megfogalmazott baráti e-mailben bejelentettem, hogy szeretek mindenkit, de ha menni kell, hát menni kell. még aznap kitalálták, hogyha már ők londoni székhelyűek, miért is nem dolgozom én nekik Londonból, ha már ennyire mehetnékem van. hatalmas megkönnyebbülés volt, mivel szeretem őket is és a melót is.
mint említettem van nekünk egy gyönyörű kutyánk is, nélküle sehova nem indulnánk el. de van a DEFRA nevű gonosz mostoha, akik ezer apró döféssel megnehezítik a kutya Angliába való bevitelét. volt vérvétel, chip istentudja minden ami jó, várjuk a fél év leteltét (ami karantén helyett van) és terveink szerint októberben indultunk volna.
egy kedves augusztusi 40 fokos délután hívott az állatorvosom, hogy DEFRA valamit változtatott a dolgok sorrendjen, egy lány is áll a francia határon az ebbel, csináljuk újra a vérvételt, varjunk újabb 6 hónapot.
jólvanna, biztos , ami tuti. közben egy kis segítséggel egy anyagi akadályt is leküzdöttünk.
így lett az indulási dátum február 26. ami mindjárt itt van jeeeeeeeeezus :)

múlt hétvégén családlátogatáson voltunk, siratós búcsúzásos téma. nem volt kellemes, mondták is, hogy tudják, hogy ez nekünk jó lesz, de sírni csak kell ilyenkor.
még kézimeccsen is voltunk (CSKK nyert :) és anyukám sulijában farsangon. elég durva flash volt 28 évesen általános iskolai bulira menni :)

most pedig itt ülök a már félig üres lakás közepén. elég részletes kiképzést kaptam kint élt / élő barátoktól a teendőkkel kapcsolatban, de nyilván ezt kint fogjuk megtapasztalni igazán. a kutya nyüszít én pedig izgulok, hogy ne essen több hó, érjünk időben a komphoz, P pedig kapjon valami csip-csup melót nagyon kevés angoltudása és a világválság ellenére.
a lakás amit kibéreltem egy csudi kis hely, a Richmond Park mellett van, akinek mondom, el van tőle ájulva. én egyenlőre annak is örülök, hogy zöld környezetben leszünk és nem kell a kutyát kocsiba tenni, hogy sétálni vigyem. mert ez van a nagyfaluban. Hajógyárira kocsival, mert egy nyamvadt park nincs a városban. gusztustalan.
Fulhamben fogok dolgozni, elég "posh" környék.
addig is sok filmet töltök, hogy legyen mit néznünk.
és izguling van ezerrel.